A piké kötött szövetek folyadékáteresztő képességét, amely arra utal, hogy képesek átengedni a folyadékot, számos kritikus tényező befolyásolja:

Kötött szerkezet: A kötött anyag sajátos kötési mintája és szerkezete alapvető fontosságú. A különböző öltésminták (például sima kötött vagy bordás kötés) és sűrűség jelentősen befolyásolhatják a fonalak szoros vagy laza összefonódását, ezáltal befolyásolva a folyadék behatolására rendelkezésre álló teret.

A fonal tulajdonságai: A felhasznált fonal típusa – természetes szálak, például pamut vagy szintetikus szálak, például poliészter – és a fonalszám (ami a fonal vastagságára vagy finomságára utal) befolyásolja a fonalak közötti hézagokat. Ezek a rések közvetlenül befolyásolják, hogy a folyadékok milyen könnyen tudnak áthatolni az anyagon.

Szövetvastagság: A vastagabb szövetek általában több réteggel rendelkeznek, ami a vékonyabb anyagokhoz képest akadályozhatja a folyadék behatolását. A sajátos szövés vagy kötött szerkezet és a használt fonal típusa azonban megváltoztathatja ezt a kapcsolatot.

Felületkezelések: A szövet felületére alkalmazott befejező kezelések, például vízlepergető bevonatok vagy laminálások módosíthatják a szövet felületi tulajdonságait. Ezek a kezelések javíthatják a szövet folyadéktaszító képességét vagy csökkenthetik a folyadék felszívódását.

Nedvesedési viselkedés: A folyadékok érintkezési szöge a szövet felületén (nedvesíthetőség) és magának a folyadéknak a felületi feszültsége döntő szerepet játszik annak meghatározásában, hogy a folyadékok milyen könnyen tudnak behatolni a szövetbe. A hidrofób tulajdonságokkal rendelkező szövetek hatékonyabban taszítják a vizet, mint a hidrofil tulajdonságokkal rendelkezők.

A szövet feszessége és nyújtása: A kötési folyamat és az azt követő feldolgozási szakaszok során alkalmazott feszültség megváltoztathatja az anyagon belüli fonalak közötti intersticiális tereket. A feszültség változásai befolyásolhatják a szövet általános folyadékáteresztő képességét.

Szövet porozitása: A szövet teljes porozitása, amely a szálak vagy fonalak közötti üregek vagy hézagok térfogatára utal, közvetlenül befolyásolja a szövet folyadékáteresztő képességét. A nagyobb porozitású szövetek általában gyorsabban engedik át a folyadékokat, mint az alacsonyabb porozitásúak.

E tényezők gondos mérlegelésével és manipulálásával a gyártók személyre szabhatják piké kötött anyagok speciális követelmények teljesítésére, ahol a folyadékáteresztő képesség döntő fontosságú. Ez a testreszabás különösen fontos az olyan alkalmazásoknál, mint a sportruházat, kültéri ruházat, orvosi textíliák és ipari szövetek, ahol a folyadékexpozíció kezelése elengedhetetlen a teljesítmény és a kényelem szempontjából.