Amikor piké kötött szövetek orvosi alkalmazásokban használatosak, jellemzően számos speciális feldolgozási lépést igényelnek annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a szükséges szabványoknak és követelményeknek. Ezek a speciális feldolgozási lépések a következők:

Sterilizálás: Az orvosi textíliákat sterilizálni kell a baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók eltávolítása érdekében. Ez olyan eljárásokkal valósítható meg, mint a gőzsterilizálás, az etilén-oxidos sterilizálás és a gamma-sterilizálás. A konkrét módszer a szövet összetételétől és a végfelhasználási követelményektől függ.

Antibakteriális kezelés: Az orvosi alkalmazásokban használt pique kötött anyagokat antibakteriális kezeléssel lehet kezelni a baktériumok növekedésének gátlása és a fertőzések megelőzése érdekében. Ez a kezelés magában foglalja az antimikrobiális szerek bedolgozását a szövetbe vagy bevonatként történő felvitelét.

Nedvességkezelés: Az orvosi szöveteknek hatékonyan kell kezelniük a nedvességet, hogy biztosítsák az izzadság és más folyadékok elvezetését a testből. Ez magában foglalja a nedvességelvezető felületek használatát és a hidrofil szálak beépítését a szövetbe.

Tűzállóság: Egyes orvosi alkalmazások megkövetelhetik, hogy a szöveteknek tűzálló tulajdonságokkal rendelkezzenek a tűzzel kapcsolatos események kockázatának minimalizálása érdekében. Ennek eléréséhez égésgátló bevonatokat vagy egyedi égésgátló szálakat lehet használni.

Gát tulajdonságai: Az adott orvosi alkalmazástól függően a szöveteknek gátat kell képezniük a folyadékokkal, vegyi anyagokkal vagy részecskékkel szemben. Ez védőbevonat felvitelével vagy megfelelő szövetanyagok kiválasztásával érhető el, amelyek záró tulajdonságokkal rendelkeznek.

Biokompatibilitás: A bőrrel közvetlenül érintkező szövetek esetében fontos, hogy biokompatibilisek legyenek, vagyis ne okozzanak bőrirritációt vagy allergiás reakciókat. Ez magában foglalhatja az ISO szabványok szerinti biológiai kompatibilitási tesztek elvégzését.

Szabályozási megfelelőség: Végül az orvosi alkalmazásokban használt szöveteknek meg kell felelniük a vonatkozó szabályozási és biztonsági szabványoknak, mint például az ISO 10993-5 (biológiai kompatibilitás) és az ISO 16603 (ellenállás a szintetikus vér behatolásával szemben). Ezek a szabványok biztosítják, hogy a szövetek megfeleljenek a meghatározott teljesítményszabványoknak, és biztonságosak legyenek az orvosi környezetben való használatra.